A görög teknős bemutatása
A görög teknőcök a legnépszerűbb hüllők körébe tartoznak. Szépségük, béketűrő természetük, vélt szívósságuk és a bennük rejlő elképesztően hosszú élettartam lehetnek e népszerűség okai. A görög teknős a szárazfölditeknős-félék családjába tartozik. A földkerekség leghosszabb ideig élő állatai a szárazföldi teknősök. 117 éves a ma ismert legidősebb élő görög teknős.
Testüket a számos egymáshoz nőtt csontlemezből álló csontdoboz öleli körbe, rendkívül hatékony védelmet biztosítva a teknőcöknek. Ezt a csontdobozt szarupajzsok fedik. A szarupajzsok a csontlemezeken átfedéssel fekszenek, ami még erősebbé teszi a magasan ívelt kupolaszerű páncélt. A kupolaforma a lehető leghatékonyabb védelmet jelenti a felülről érkező behatásokkal szemben, beroppanásra a legkevésbé hajlamos szerkezet. Nem véletlenül alkalmazta az építészet már a középkorban is a kupolát. A páncélt borító rendkívül vékony, és hajlékony szaruelemek színe, és mintája adja a teknős színét, mintáját. Kevesen gondolnák, hogy mennyire nagyszerű mimikri ez a szín- és mintaegyüttes a természetes előfordulási helyén. A páncél mérete igen tág határok között változik. Alfajok, sőt populációk között is óriási eltérések lehetnek. Vannak területek, ahol alig 15 centiméteresre fejlődnek, máshol a páncélhosszúság közel a duplája is lehet ennek. A kifejlett nőstények rendre jóval nagyobbak a hímeknél.
A teknősök feje viszonylag kicsi. Ivarérettséghez közeledve a hímeké arányaiban egyre nagyobbá válik. A nyak S-alakban hajlítható, 9 nyakcsigolyára épülő szerv. A teknősök képesek a segítségével a páncél alá húzni a fejüket, illetve egy távolabbi táplálékért nyúlni. Ehhez szükséges, hogy a nyakat borító bőr megfelelően társuljon ehhez a tág mozgáshoz. A nyakat borító bőr harmonikaszerűen hajtogatható rugalmas anyag. Sokakat a garbó nyakára emlékeztet. Angolul a garbó: Turtleneck.
A fej legelső részén a szemekkel egy magasságban található a két orrnyílás. A görög teknőcök szaglása rendkívül kifinomult. Az orrnak csak közvetett szerepe van a szaglásban. A szájpadláson elhelyezkedő Jacobson-szerv segítségével analizálja az illatanyagokat. A szem is igen fontos érzékszervük, bár nem olyan részletgazdag a látásuk, mint az emberé, alakokat, színeket azonban érzékelnek. Táplálkozásnál előnyben részesítik az élénk színű eledelt, ami a fogságban tartott állatok számára komoly veszélyforrás.
A teknősök szájának különlegességét a száj peremét képező szarukáva adja. Ez a madarak csőrével nagyjából azonos. A szarukáva pereme apró fűrészfogas, viszonylag éles.
A végtagokat szarupikkelyek fedik, amelyek ritkán mutatnak átfedést. A szarupikkelyek mérete, elhelyezkedése a teknős mozgásához igazodik. A legerősebb, legnagyobb pikkelyek a legnagyobb igénybevételnek kitett területeken vannak, a könyök- és csukóízületeknél hiányoznak. A mellső lábak ovális keresztmetszetű dongalábak, ásóláb jellegűek, míg a hátsók kör keresztmetszetű elefántláb-szerű mozgásszervek. A lábakon körmök találhatók. Az elsőkön rendszerint öt, a hátsókon négy. Van populáció, melyben a hímek mellső lábain rendre négy karom van. Az európai szárazfölditeknős-fajok köréből kizárólag a görög teknősök farkán található farokvégi szarukarom. A görög nyelvben karmos teknősnek is nevezik ezért.
A görög teknős népszerűségének is köszönhetően egyre ritkábbak a természetben. Rengeteg állatot fogdosnak össze azért, hogy Európa északabbi területein, gyakran rettenetesen hitvány körülmények között, házi kedvencként folytassák életüket. Védett állatok. Kereskedelmük CITES (Eu)-engedélyköteles.